Páhi Községi Önkormányzat gazdasági programja 2010-2014

 

 
 
 
 
 
PÁHI Község
 
 
 
Gazdasági
 
 
 
Programja
 
 
 
2010-2014
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. BEVEZETÉS
 
A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.
 
Páhi Község Önkormányzata a jövő iránt érzett felelőssége tudatában alapvető fontosságúnak tartja a község működésének és fejlesztésének folyamatosságát.
Figyelemmel a Kiskőrösi kistérség lehetőségeire és egészének fejlesztésére, meglévő eredmények megőrzésén túl tartós értékek mielőbbi megteremtésére törekszik.
Páhi Község (2010-2014) Gazdasági Programjának legfontosabb feladata, hogy összegezze, rendszerezze, és egységenként láttassa mindazokat a törekvéseket, célokat és eszközöket, amelyek községünk és lakói jobb életminőségét szolgálják a jelzett időszakra vonatkozóan és azon túlmutatóan is.
Miután kistérségünk és a településen élők jövőjét, jólétét számos a helyi döntéshozók akaratán kívülálló tényező is befolyásolja, a gazdasági program azokra az elemekre koncentrál, amelyekre az önkormányzat hatással van, célja az intézmények kiegyensúlyozott működtetése és fejlesztése, a község fejlődésének elősegítése, a község lakói életkörülményeinek, környezetének javítása, szinten tartása.
 
A most kidolgozásra kerülő gazdasági program támpontul szolgál az éves fejlesztési tervek meghatározásánál a döntések előkészítésénél és megvalósításánál.
 A programbeli célok realizálása többségében anyagi feltételekhez kötött, így jelentős részük csak a pénzügyi lehetőségek függvényében valósítható meg, oly mértékben, ahogy az anyagi forrásokat is sikerül megteremteni hozzá. A pénzügyi, anyagi helyzettől függően arra kell törekedni, hogy a ciklus végére a minél több célkitűzés teljesüljön.
 
A Gazdasági program elkészítésével kapcsolatba hozható felhasznált, már meglévő fejlesztési dokumentumok:
 
a)      Településfejlesztési Koncepció
b)      Környezetvédelmi Program
c)      Kistérségi Fejlesztési Koncepció
 
A fejlődéssel, a változó külső körülményekkel párhuzamosan új önkormányzati és lakossági igények, elképzelések jelennek meg, melyeknek a programirányokhoz történő illeszkedését mindenképpen folyamatosan vizsgálni szükséges.
Az aktualizálást indokolja a településen végbement gazdasági és társadalmi folyamatok is, melyek némileg módosíthatják a korábbi elképzeléseket, szükségszerű beavatkozásokat kényszeríthetnek ki.
 
 
 
 
 
II. HELYZETELEMZÉS
 
Páhi község Bács-Kiskun megye északi részén, a Duna- Tisza közén fekszik.
Szép természeti környezet veszi körül. A községhez közeli Pecznyik erdő közkedvelt kiránduló hely, gazdag állat és növényvilága miatt. A településen jelentősek a Kiskunsági Nemzeti Park tulajdonában lévő területek, határos Izsák Kolon-tói részével, amely bioszféra rezervátum, ahol háborítatlan a vízi-, és madárvilág.
A község déli kapujánál lévő Nagy-tó részben Önkormányzati tulajdon. A magánkézben lévő területtel összevonva, pihenőhellyé alakítva a lakosság és a vendégek szolgálatában állítható. A falu nyugati határában szikesekre jellemző növényzet, és a legeltető állattartás figyelhető meg.
Meghatározó a Község életében észak-déli irányú Kecskemét – Kalocsa összekötőút, amely két két-közel azonos részre osztja a külterületet. Erre az útra fűződik fel a belterület.
A Kecskemét-Kiskőrös keskenynyomtávú vasútvonal, a belterület keleti részét érintve hurkot ír le a település külterületén.
Páhi község közigazgatási területén észak-kelet és dél-nyugat irányú csatornák találhatók, amelyek kedvelt horgász helyek illetve a Kolontóval összeköttetésben lévő vízgyűjtők.
Viszonylag kis határrészt érint, de hálózati szempontból jelentős a Soltszentimre (Szabadszállás) és a Kaskantyú (Soltvadkert) valamint a Kecskemét-Kiskőrös összekötőút.
 
A község terület felhasználása a földrajzi-, termőhelyi adottságokkal összefüggésben alakult. A gyenge minőségű homokos földterületek erdősítésre, szőlőtelepítésre kerültek. Az elmúlt években a szőlőültetvényeknek egy része természetes gyeppé alakult vissza.
A településközi úttól távoli –belső határrészeken a tanyásodás jelentősen lecsökkent.
 
Kiskőrös és Kecskemét is jól megközelíthető autóbusszal, napi több járattal, a diákok iskolába járásra a dolgozók munkába járásra használják.
 
 
Lakásállomány, lakáshelyzet:
 
Lakóházak száma 2011. évben: 587, ebből külterületi: 189.
Új lakás az utóbbi 5 évben nem épült. Jelenleg a lakóépületek mintegy 8 %-a (54 db) üresen áll.
Az itt letelepülők jellemzően ezeket az üresen álló használt lakásokat vásárolják meg. Azonban a letelepedni szándékozó fiatalok szűkös anyagi lehetőségeik miatt, nehezen jutnak lakásvásárlási lehetőséghez.
Albérleti igény is lenne, de nem jellemző az, hogy kiadják a tulajdonosok, mert általában bizalmatlanok.
 
Sajnos az Önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei miatt nem tudja pénzügyi támogatással támogatni a lakást vásárlókat illetve a letelepülőket, pedig az igény jelentős lenne.
 
 
 
 
 
 
 
 

 
Lakosságszám alakulása az utóbbi években
év/fő
 
2008. év
2009. év
2010. év
2011. év
1258
1255
1254
1249

 
 
 
Külterületi lakosok száma 2011. január 1-én: 180 fő.
 
 

 
 
Korcsoportonkénti megoszlás 2011. január 1-én
 
 
év
 
0-1
2-3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19-20
21-22
23-24
25-től
 
 
23
16
12
11
19
8
10
14
11
7
7
14
12
18
14
20
20
10
35
37
931
 
Ö s s z e s e n: 1 2 4 9 f ő
 

 
 
 
A lakosságunk főbb jellemzői:
 
Összességében elmondható, hogy a lakosság elöregedő. Az életüket itt leélők, és az utóbbi évek nyugdíjas beköltözői is számosan egyedülállóak, családi segítség nélkül.
A beköltöző fiatalok csoportja, sokszor kényszerköltözők. Előző lakóhelyükön anyagi gondokkal, ezáltal itt frusztráltak, zárkózottak, sokszor sértődöttek. Jellemző, hogy munkanélküliek, és nagy családosok.
Odafigyelésre érdemes csoport az elszakított országrészek magyarlakta területeiről beköltözöttek.
Nekünk helyieknek meg kell keresni, és oda kell rájuk figyelni, - a beköltözötteinkre - és a magukkal hozott emberi értékeiket megismerni.
 
 
Munkalehetőségek:
 
A községre a mezőgazdasági termelés a jellemző, sajnos napjainkra azonban egyre kevesebb ember számára nyújt megélhetési lehetőséget ez az ágazat. Elsősorban a szőlőtermelés volt a fő tevékenységi forma. Napjainkraleépült a szőlőtermesztés, és az egyéb mezőgazdasági művelés sem meghatározó. Ennek „köszönhetően” megnőtt a gyomos területek száma is, így a pollenkoncentráció is.
Állattenyésztéssel 15 gazdálkodó foglalkozik, elsősorban juhok tartása a jellemző 8 család, szarvasmarha tartással 7 család.
 
A legnagyobb vállalkozók és legtöbbet foglalkoztatók a településen:
 
a)      VISONKA Zrt. (takarmánykeverés) 36 fő alkalmazottal,
b)      ROYAL-Hús Kft. (Vágóhíd) 51 fő alkalmazottal,
c)      Molnár Ferenc egyéni vállalkozó (autószerelő) 7 fő alkalmazottal,
d)      Tapodi Gyula egyéni vállalkozó (fuvarozás)22 fő alkalmazottal,
e)      Tapodi Trans Kft. (fuvarozás)6 fő alkalmazottal.
 
 
Többen ingáznak Kiskőrösre, szomszéd településekre.
Az Önkormányzat  21 főt alkalmaz.
 
Foglalkoztatottság:
 
A regisztrált munkanélküliek száma: 66
  • ebből rendszeres szociális segélyben részesülő: 9
 
 
 

 
 
A szociális juttatások alakulása az elmúlt években:
 
 
 
2007.
 
2008.
2009.
2010.
 
Rendszeres szociális segély
3
3
2
3
 
Rendelkezésre állási támogatás
-
0
4
7
 
Időskorúak járadéka
5
5
5
4
 
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
-
68
75
71
 
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás
 
0
0
0
 
Ápolási díj
21
 
11
14
15
 
Lakásfenntartási támogatás
17
25
29
30
 
Óvodáztatási támogatás
-
0
1
1
 
Átmeneti segély
39
58
57
72
 
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
33
0
1
1
 
Temetési segély
-
9
3
6
 
Köztemetés
-
1
1
2
 
Közgyógyellátás
82
97
99
77
 
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
-
15
15
19
 
Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezménye
29
26
23
22
 
Gépkocsi szerzési támogatás
-
2
1
0

 
 
Kereskedelem, szolgáltatások:
 
         Helyben található üzletek száma:
a)       Élelmiszerbolt: 3,
b)      Italbolt: 3,
c)      Virág üzlet: 1,
d)      Cukrászda: 1,
e)      Táp, terménybolt: 2,
f)        Növény védőszer üzlet: 1,
g)      Üzemanyagtöltő állomás: 1,
h)      Kenyér és pékáru bolt: 1,
i)        Használt ruhák boltja: 2.
 
Hiányzik: ruházati bolt, húsbolt, zöldséges.
 
 
Szolgáltatások:
 
Teljes munkaidővel nyitva tartó posta, takarékszövetkezet található a településen.
Asztalos 1, gázszerelő 1, autószerelő 1, Vasbeton-szerelő 1.
 
 
A Község bevételei:
 
Páhi Község Önkormányzatánál az adott év gazdálkodási lehetőségeit alapvetően az állami költségvetéstől kapott támogatások nagysága, kisebb mértékben a helyben képződő saját bevételek összege határozza meg.
 
Továbbra is az állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyi jövedelemadó, gépjármű adó átengedése adják a működési bevételeink nagy részét.
 
Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy az óvoda és az iskola 1-8 évfolyamon történő oktatása helyben történjen, ehhez biztosítja a szükséges infrastrukturális és eszköz felszereltséget. 
           
                                  

 
Páhi Község adóbevételeinek alakulása:
 
 
2007.
2008.
2009.
2010.
Gépjárműadó bevételek
 
11.631.299.- Ft
 
 
15.858.755.- Ft
 
13.437.298.- Ft
 
18.804.607.- Ft
Iparűzésiadó bevételek
 
15.398.245.- Ft
 
 
15.035.128.- Ft
 
18.391.149.- Ft
 
17.167.749.- Ft

 
Az iparűzési adó mértéke 2006. december 31-ig az adóalap 1 %-a, 2007. január 1-től pedig az adóalap 1,3 %-a.
Az iparűzési adó mértéke 2009. január 1-től ismét az adóalap 1 %-a.
A mérték csökkentésének cálja a vállalkozók segítése, terheinek csökkentése. A következő években is az önkormányzat lehetőségeihez mérten csökkenteni kívánja az adó mértékét.
 
 
 
III. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TERÜLETEI
 
Ahhoz, hogy a községnek jövője legyen, az itt élők életkörülményei és lehetőségei megfeleljenek az elvárásoknak, ahhoz mozgósítani és működésbe kell hozni a belső anyagi, a természetes, és a szellemi erőforrásokat. Olyan intézkedésekre is szükség van, amely a jelenlegi intézménystruktúrát érinti, azt költségvetési oldalról racionalizálja. A később benyújtandó pályázatok elkészítéséhez szükséges, hogy a községnek állandóan kész tervei legyenek, ezért a szűkös anyagi keretből áldozni kell a szakszerű tervkészítésre, megvalósíthatósági tanulmányokra a községfejlesztési szándékokkal összhangban. Ezekre a tervezési feladatokra, valamint a pályázatokhoz elengedhetetlen önrész biztosítására megfelelő összeget kell biztosítani minden évben!
 
 
1. Gazdasági versenyképesség javítása:
 
Páhi Község teljes közművesítéséhez a szennyvízhálózat kiépítése szükséges.
 
a) Vízellátás: AKözponti, vezetékes víz a 1960-as években került kiépítésre a Községben. A lakások 98%-a rákötött.
Az ivóvíz minőségének javítása érdekében az Önkormányzat részt vesz a régiós szintű 2005. évben induló Vízminőség javító programban.
 
b) Gázellátás: A gáz kiépítése a 90-es évek elején megtörtént. A lakóépületek 80 %-ban vezetékes gázzal ellátottak. Fűtési szezonban ezt kiegészítik fatüzeléssel.
 
c) Villamosság: A tanya villamosítási programoknak köszönhetően a településen szinte teljes a villamosítás.
 
d) Hulladékkezelés: A szemétszállítás szervezetten történik az Izsákon lévő regionális hulladéklerakóba. A Szelektív hulladékgyűjtésre is van lehetőség. Szárazelem gyűjtését a Polgármesteri Hivatal szervezi.
 
e) Telefonhálózat: Vezetékes kiépítésű már a 90-as évektől elterjedt, de ma ennek szerepét a mobiltelefonok tömeges megjelenése átvette.
 
f) Szennyvízhálózat: Jelenleg nincs kiépített szennyvízhálózat a településen.
A szennyvízhálózat kiépítésével megszűnne Községünkben a talajterhelés, mivel jelenleg a szennyvíz kezeletlenül a talajba kerül. A település jövője szempontjából, fontos a szennyvízhálózat kiépítése, ennek megvalósítása érdekében az Önkormányzat már megtette az első lépéseket, ezt tovább kell folytatni. 
A jövőben kihasználva a településünk környezetében adott lehetőségeket, a turizmus fejlesztése indokolt. Ennek érdekében a környező településekkel megfelelő együttműködés kialakítása szükséges. Célirányos programfüzet illetve a községet bemutató újabb kiadvány készítésével.
Tervezés, tervkészítés során figyelembe venni az igényeket a település lakosságának kor és tevékenység szerinti összetételét.
 
g) Belvízelvezetés: A település nem rendelkezik jól kiépített csapadékvíz-elvezetési csatornákkal.
A nagymennyiségben lehullott csapadék következtében 2009-2010. évben két alkalommal belvízvédekezési készültséget kellett a településen elrendelni, mivel veszélybe kerültek a belterületi és külterületi lakóingatlanok.
Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények következtében nélkülözhetetlen a meglévő csapadékelvezetési csatornák tisztántartása, és új csatornák kialakítása, valamint az ehhez szükséges belvízelevezetési, vízkárelhárítási terv elkészítetése, és az elvi vízjogi engedélyek beszerzése.
 
 
2. Intézményeink felújítása:
 
ISKOLA
2008. évben a „régi” alsótagozatos iskola (Vasút utca 6.) felújításra került.  
2010. év folyamán az „új” felsőtagozatos iskola épülete (Béke tér 2.) pályázaton elnyert támogatás felhasználásával az Európai Uniós követelményeknek megfelelő akadálymentesített intézménnyé vált.
A cél továbbra is az oktatás színvonalának megőrzése.
A felsőtagozatos iskolánál az utóbbi években megnövekedett működési kiadások csökkentése érdekében, szükséges az épület külsö vagy belső szigetelése.
Ennek megvalósításához pályázati lehetőségeket kell kihasználni, az önerő biztosításával.
 
 
 
ÓVODA
Az Óvoda és a Konyha egy épületben helyezkedik el.
A 2010. év folyamán pályázaton elnyert támogatás felhasználásával az épület két funkciója elkülönítésre került.
Az elmúlt években itt is tapasztalható volt a működési kiadásoknak a megemelkedése, jelentős problémát jelentett a magas gázfogyasztás.
A kiadások csökkentése érdekében az energiafelhasználás korszerűsítése, az épület belső vagy külső szigetelése nélkülözhetetlen. Ennek megvalósításához pályázati lehetőségeket kell kihasználni, az önerő biztosításával.
A mai igényt és követelményeket kielégítő belső udvar kialakítása is szükségszerű.
 
 
MŰVELŐDÉSI HÁZ  
Pályázaton elnyert támogatás következtében 2010. év folyamán az egész épület átalakításra és felújításra került, megfelelő műszaki eszközök beszerzésével és teljeskörű bútorcserével.
Egy komplex, modern, a mai igényt kielégítő „SZOLGÁLTATÓ” épület, közösségi ház jött létre.
Felújítást, korszerűsítést nem igényel.
 
 
 KONYHA
A Konyha folyamatos felújítás szükségessé vált. Az ellenőrzések következményeként indokolt a hidegburkolatok felújítása, valamint az elhasznált gépek, berendezések cseréje.
 
 
POLGÁRMESTERI HIVATAL
Az épület belső felújítása, átalakítása szükségessé vált.
Az orvosi rendelő felújítására elnyert támogatás következtében, a fiókgyógyszertár átkerül a Polgármesteri Hivatalból az orvosi rendelő épületébe, így egy helyiség felszabadul.
Célszerű egy egységes irattár megépítése, valamint egy új vizesblokk kialakítása.
A zavartalan munkavégézs érdekében indokolt az elhasználódott, régi számítógépek és tartozékaik folyamatos cseréje.
 
 
ORVOSI RENDELŐ (EGÉSZSÉGHÁZ, GYÓGYSZERTÁR)
Az orvosi rendelő épület teljeskörű felújítása, orvosi eszközök és bútorok cseréje folyamatban van, pályázaton elnyert támogatás következtében.
 
 
TEMETŐ
A temetőben lévő Ravatalozó karbantartása, a szükséges kisebb javítások elvégzése az Önkormányzat feladata.
 
 
BUSZMEGÁLLÓK
A település belterületén korszerű, környezetbe illő buszmegállók kerültek kialakításra, hulladéktárolók készültek, ezek karbantartását az Önkormányzatnak el kell végezni.
 
 
SZOLGÁLATI LAKÁSOK
A szolgálati lakások külső és belső felújítása az elmúlt években megvalósult, így korszerűsítést nem igényelnek.
 
 
FALUHÁZ
A Művelődési Ház teljeskörű felújítása következtében a Faluház épülete funkcióját elvesztette.
Szükséges az épület funkciójának újragondolása, más módon történő hasznosítása, valamint ennek megfelelően az épület korszerűsítése, felújítása.
 
 
TORNASZOBA
Az épület belső átalakításra szorul, szükséges az energiafelhasználás csökkentése.
 
 
KÖNYVTÁR
A Könvytár a Művelődési Ház felújítása miatt áthelyezésre került a felsőtagozatos iskolába.
Az elmúlt évek során belső felújítása önerőből megtörtént.
Korszerű bútorzattal, eszközparkkal rendelkezik, az elnyert pályázati támogatások következményeként.
 
 
3. Foglalkoztatás- és humánerőforrás- fejlesztés (megfelelő képzettség révén javítani a munkaerő versenyképességét, társadalmi kirekesztés elleni küzdelem):
 
A környező településekkel együttműködve olyan képzések szervezése, melyek segítségével a munkanélküliek munkához jutnak, illetve a munkában lévők munkahelyük megtartása érdekében megfelelő képzettséget szerezhetnek.
Ne a szociális segély megszerzése legyen a cél, hanem a munka.
 
 
4. Környezetvédelem, jóléti feltételek javítása, falunk szépítése, civil szervezetek létrejöttének támogatása:
 
Páhi szép környezetű, tiszta levegővel rendelkező település, melyben turisztikai lehetőségek rejlenek, de nagyon fontos az itt élők érdekében is a település vonzóvá, tisztává tétele.
 
A bezárt hulladéklerakó földdel történő takarása megtörtént. A Szervezett szemétszállítás bevezetésével és a hulladéklerakó bezárásával egy nagyon fontos környezet szennyezési forrás megszüntetése kezdődött el. Azonban az illegális hulladéklerakók teljes felszámolása nagyon hosszú folyamat, melyben az Önkormányzatnak folyamatosan feladata van.
 
Jóléti feltételek, élhető község megteremtése érdekében szükséges: a megfelelő egészségügyi és szociális ellátórendszer fenntartása, kulturális kikapcsolódás lehetőségének biztosítása.
 
A játszótér Uniós előírásoknak történő fejlesztése, valamint felülvizsgálata indokolt.
 
A Polgármesteri Hivatal előtti közpark átalakítására Páhi Község Képviselő-testülete pályázatot nyújtott be, amely folyamatban van, azonban gondozása és fejlesztése a faluról alkotott kép, benyomás érdekében elengedhetetlenül fontos.
 
Miután a település lakói számára egyik legfontosabb a községi utak, járdák állapota, így elképzelhetetlen az életminőség javítása a község gyalogútjainak javítása nélkül. Az Önkormányzat mindig is fontosnak tartotta a belterületi utak kiépítését, ennek a feladatának az évek során maradéktalanul eleget is tett.
A belterületi utak folyamatos javítása, pályázati úton felújítása azonban indokolt.
A települést átszelő 5301. j. út Kiskőrös-Páhi közti szakaszának felújítása következtében a községben megnövekedett a forgalom.
A forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére szükséges a falun belül kerékpárút kialakítása, gyalogátkelőhely, forgalomcsillapító sziget megépítése, az önkormányzat pénzügyi lehetőségeihez mérten, vagy pályázati úton.
 
Fiatalok szórakozási lehetőségei megnövekedtek a Művelődési Ház felújítása következtében. Iskola, Óvoda pedagógusai, Iskolai, óvodai szülői munkaközösség, Civilszervezetek, szervezésében számos közösségi, kulturális, szabadidős program szervezésére kerül sor.
 
A szabadidő hasznos eltöltése érdekében szükséges a szabadban is több sportolási, kikapcsolódási lehetőséget felügyelet mellett biztosítani.  
Célszerű a sportpályán egy korszerű vizesblokkot kialakítani.
 
A civilszervezetek támogatását az Önkormányzat fontosnak tartja, azonban pénzügyi segítséget csak korlátozottan tud nyújtani. Azonban még számos civilszervezetre lenne szükség a közösségi élet felélénkítése érdekében, ebben a közszféra szerepvállalása elengedhetetlen.
 
 
IV. MONITORING
 
A monitoring feladatot a gazdasági program megvalósításával megbízott személy, a polgármester végzi és arról a képviselő-testületnek évente beszámol. A konkrét feladatok megvalósítását, határidők betartását, a megvalósításhoz szükséges pénzforrások hozzárendelését a képviselő-testület végzi.
                                                                                                              
 
Páhi, 2011. március 18.
 
 
 
 
 
Páhi Község 2010-2014. évre szóló Gazdasági Programját a képviselő-testület 31/2011. (III.24.) Kt.sz. határozatával elfogadta.
 
 
 
Páhi, 2011. március 25.
 
                                                                                                Bukros Noémi Linda
                                                                                                         jegyző