Középkorból az alábbi adatok ismertek: 1504-ben Páhi a Baranyai család birtoka. Egy 1504-bõl származó adat szerint a török elõtt is dúlták eme vidéket a martalóczok. Egy 1504. június 24-én kelt iraton említés van arról, hogy a Fejér megyei Solt széki Orgoványalja nevû királyi birtokon vizsgálatot tartott egy bizottság (ebben a Vadkerti Sulyok László neve is szerepel) avégett, hogy ott Páhi Terek Lõrinc (Thewrewl) csatlósaival fegyveresen megtámadta az Orgovány nevû királyi birtokot, ahol kunok és jászok laktak, s azt feldúlta, kirabolta, stb. sõt a kunok kapitányának Buz Barnabásnak udvarházát is kirabolta, a kapitányt halálra kerestette. (Oklevéltár D1.21.315)
Ebben az idõben országszerte gyakori eset, hogy más tulajdonában levõ legelõkön legeltettek, s emiatt bosszút állva, feldúlták azok házait. Így történhetett ez az orgoványi kunok kapitányával is. Ugyanis a kunok nemigen tartották tiszteletben a királyi törvényeket, erõszakosságaikról, pusztításaikról már IV. Béla korában panasszal fordultak az urak s a köznép a királyhoz.
Sajnos nem találunk utalást arra, lakott volt-e, avagy mint possesio létezett Páh néven. Bizonyos számú lakosság azonban már lehetett, mert az 1543 évi dézsmalajstromban szerepelt: “Hajós 6 frt, Kalocsa 10 frt, Páhi 24 frt, Riv. Baja 50 frt, Szabadszállás 20 frt, stb.”
Az 1599 évi török adóösszeírásban így szerepel: “Páh puszta Galivanik Bozsik timár birtoka Ráják nélkül. Búzatized 3 kila, kevert tized 2 kila, széna tized 400, 400, 400 akcse. (valószínû 3 évi)” Hamza bin Abdullahnak tímár-birtoka lett. Vagyis mint település, nem létezett akkor. Ugyanis a török még 2 házból álló lakott helyet is nyilvántartott adólistáján, így pl: Kiskõrös közelében Szûcsit is két kapuval.
Így szinte bizonyos, hogy ekkor Páhi csak pusztaként szerepelt, mint birtok. (Ráják nélkül = keresztény alattvalók nélkül) Népességérõl tehát nincsenek adataink abban az idõben. 1630-ban is szerepel éppúgy mint Orgovány és Izsák is. Izsák pl. az 1633-34 évi török kincstári adólajstromban csak 4 házzal szerepel.
1660-ból származó iraton újra találkozunk Páhi nevével: “1660. május 8. Farkas Pál, Nógrád várának a kapitánya összes szomszédait eltiltja Páhi, Pest megyei prédium használatától, megemlítve Szabadszálláson lakó Körösmelléki Istvánt, a Szentmártonban lakó Jóború Bálintot és Varsa Miklóst, s az Izsákon lakó Kovács Györgyöt.”
Ebbõl az iratból sem derül ki, vannak -e lakói Páhi prédiumnak.
Az 1690-es osszeíráskor elhagyott helyként van nyilvántartva Páhi, mert Faodas Ádám tulajdona.
Az 1703-tól 1711-ig tartó Rákóczi szabadságharc idejébõl nincs adat Páhira vonatkozóan, míg a közeli Kiskõrösrõl, Akasztórol, Izsákról, Orgoványról, Fülöpszállásról vannak adatok. Páhi népesedésérõl tulajdonképpen csak Kiskõrös újratelepítése (1718) után beszélhetünk lassú ütemben. 1818-ig Páhi puszta egy részét Kecskemét bérelte, vagyis lakossága is némileg onnan jöttekkel szaporodott.
1853-ban önálló község lett. 1848-ig Kiskõröshöz tartozott adózás tekintetében. Ezután Páhihoz csatolták Csengõd, Czebe, Szûcsi, Tabdi, Kaskantyú puszták azon részeit, melyeket nem vontak be a kiskõrösi határba. Vagyis Csengõd, Czebe, Tabdi, Kaskantyú puszták egy része Kiskõröshöz tartozott továbbra is közigazgatásilag.
1868-ban Páhi község Kaskanytú telepe Kiskõröstõl jöttekkel lett megszállva. Tulajdonképpeni gyorsabb növekedés a földmegváltással egyidõben kezdõdött, vagyis 1848 után.
1871-ben a területileg és népességileg megnövekedett Páhi az 1871 évi VII. t. cz. értelmében elnyeri a nagyközség címet. Az összes lakosság ekkor 500 fõ körül van. Egyházilag a római katoikus izsákhoz tartoztak akkor, vagyis a váczi püspökség része volt, a Kiskõrös felé esõ része Kiskõröshöz s a kalocsai érsekséghez tartozott, mint fiókegyház.
1912-ben Páhi két részre oszlott: Páhira és Csengõdre, vagyis Csengõd népesedése olyan nagy arányú, hogy 1913-tól kezdveönálló községgé válik. A századfordulón Páhi-Pusztatabdi Strassburger Antal birtoka (1400 hold), s van ott 200 marhája, 800 juha, 200 sertése és van 6 jó erejû cséplõkészlete.
1919-es Tanácsköztársaság idején Zachár Zoltán tanítót a Katonatanács elnökévé választják. Ugyanebben az évben a románok ki akarják õt végezni.
1925-27-ben építették a Kiskõrös-Páhi-Izsák országutat.
1925-ben alakul meg a tûzoltóegyesület.
1952-ben épült a Kiskõrös-Kecskemét kisvasútvonal mely Páhit is érinti.
1967-68-ban építették a Kultúrházat.
1971-tõl üzemel a nagy sertéskombinát.
A II. világháborúban elhaltak emlékére emlékmûvet állítottak fel 1992-ben. A szép megformálású emlékmûre 46 hõsi halált halt nevet véstek.
 
Honnan ered a neve?
A páholni igébõl ered.  
Etimológusok szerint a bõrkészítéssel kapcsolatos. A bõrkészítés páholással történt az itt lévõ mocsarak tavaiban vagy a Páhi és Izsák között levõ Kolon tóban. Tímárok végezték ezt a mûveletet.